CLAUDIA FUGGETTI: METAMORPHOSIS
A kiállítás ingyenesen megtekinthető:
2025. december 9. – 2026. január 18.
Keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Baki László

Claudia Fuggetti (1993) olasz fotográfus munkáiban következetesen vizsgálja a természet, a technológia és az emberi érzékelés kapcsolatát. Alkotásai gyakran vizuális naplóként is értelmezhetők, amelyekben emberek és helyek rejtett történetei tárulnak fel. Tizenévesen kezdett fényképezni, és már 2010-ben, mindössze 17 évesen mutatta be első önálló kiállítását szülővárosában, Tarantóban. Azóta számos nemzetközi tárlaton szerepelt, legutóbb a Paris Photo keretében a Camara Oscura Galeria de Arte képviseletében mutatták be képeit. Munkásságát olyan alkotók inspirálják, mint Richard Mosse, vagy John Divola, akiknek kísérletező vizuális nyelve Fuggetti számára is megerősítést adott abban, hogy a fotográfia festői, grafikai és digitális elemekkel ötvözve újfajta érzékelési távlatokat nyithat. Ez a kísérletezés nem öncélú, hanem a valóság és a képzelet összefonódását hangsúlyozza. Fuggetti képei egyszerre dokumentálnak és álomszerű állapotokat idéznek elő, érzékeltetve a természet regeneratív erejét és törékenységét.

A Metamorphosis központi témája az emberi test és a természet kapcsolata. A képek gyakran álomszerűek, misztikusak, és a valóság határain túlmutatnak, ezzel is kiemelve az átalakulás folyamatának titokzatos természetét. A képek szimbólumrendszere arra utal, hogy az identitás folyamatosan változik, és hogy az emberi létezés szoros kapcsolatban áll az őt körülvevő világgal. Az emberalakok itt nem uralják a tájat, hanem szemlélődő jelenlétükkel engedik, hogy a környezet alakítsa őket, ez a gesztus filozófiai dimenziókat is megnyit. Így a Metamorphosis sorozat a természethez fűződő viszonyunkat állítja középpontba, ahol Fuggetti azt vizsgálja, miként alakult ki az a távolság, amelyben a természetet már nem élő közegként, hanem háttérként, dekorációként vagy fogyasztható látványként érzékeljük.

A PaperLab Galériában látható tizenhét kép nem kínál kész válaszokat, sokkal inkább csendes meghívás a szemlélődésre. Fuggetti célja, hogy a nézők újra felfedezzék a természethez fűződő belső kapcsolatukat, és elidőzzenek abban a szimbolikus térben, ahol a táj nem csupán környezet, hanem az emberi létezés kiterjesztése.

Baki László