A Műcsarnok új kiállítása bevezeti a látogatókat a dataizmus fogalmába, és megmutatja, hogyan hatja át mindennapjainkat, gyakorlatilag minden lépésünket. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László, a nemzetközileg elismert hálózatkutató áll, akinek kutatásai az adatokból kirajzolódó hálózatok működését vizsgálják.
Az utóbbi öt évben Barabási nagyszabású képzőművészeti, festői projektekbe fogott, maga köré egy egész műhelyt (Barabási Atelier) szervezett, és Budapesten három teljes nyáron át hozott létre egy sajátos festészeti projektfüzért, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta.
A kiállítás részletesen feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier kapcsolatát: hogyan kísérletezik Barabási a tudományos csoportmunka és az alkotóműhely működésének összehangolásával, kik dolgoznak vele az „art” és kik a „science” környezetben, és miként keverednek ezek a munkafolyamatok.
A kiállítótérben helyet kap az a 12 festőhenger, amelyet az Atelier tagjai három év alatt terveztek és fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeiként. A kiállítás továbbá bemutatja Barabási legfőbb festészeti inspirációját is, nagyapja örökségét, aki szobafestőként hagyományos festőhengerekkel dolgozott Erdélyben, és akinek munkája és technikája inspirálta az Atelier kortárs festészeti gyakorlatát. A hengerek áttekintést adnak a kiállításon bemutatott három ciklusról: Fake News, Banned Books, Numbers – mindegyik külön-külön valamilyen a kortárs kultrúrához kapcsolódó adathalmazt dolgoz fel, a dataizmus más-más aspektusát teszi láthatóvá.
A kiállítás bemutatja Barabási A képlet című bestsellerét is, amelyben a művészeti életben leírható hálózati kapcsolatok értékét és a karrierépítés stratégiáit elemzi. A tárlat különlegessége, hogy Barabási – „mint egy jó tudós, önmagán kísérletezve” – a könyvben leírt elveket saját művészeti karrierjére alkalmazza, és így válik egyszerre kutatóvá és alkotóvá.

Főtámogató
Telekom
Támogatók
BigPrint 
KPMG 
NetSI